Gondoltam itt az ideje egy őszi olajcserének és ha már nekilátok még egy pár dolgot kicserélek az autón. -Úgy is szép őszi idő van.
Rendeltem az első futóműhöz szilenteket és egy új elosztófedelet.
A csere után láttam nem hiába. A képeken jól látszik, hogy mennyire elkoptak a felső érintkezők. Mint utóbb kiderült ez a differenciált kopás más Ferozákon is így van. Még szerencse, hogy ehhez jó pár százezer kilométer kellett.
A szilentes képen látszik, hogy bár stabilan álltak a helyükön, tökéletesen ellátva feladatukat, azért az új cseredarabok jóval szorosabbra is fogják a stabilizátorkart mint a régiek.

Még picit régebben sikerült lokalizálni az egyik permanens olajfolyás eredetét.
Egyenesen az elosztóházból folyt az olaj, végig a motoron és a sebváltón. Nem gyorsan, amúgy komótosan, ezért nem is volt kritikus. Viszont elég sokáig ahhoz hogy a sebváltó tartó gumibak szépen meglágyuljon tőle.
A gyújtáselosztó javítása (telesen új szimeringeket kapott) után viszont már érdemes  volt a következményekkel is foglalkozni.
Ezt az alkatrészt körülményes beszerezni, de szerencsére a donor autóból még volt egy jó állapotú gumibak, igaz letört csavarokkal. Egyszerűbbnek látszott ezt a két csavart kifúrni és ujjakat behegeszteni. Beszerelés előtt még kapott egy teljes pucolást cinkes, majd fekete festést.
A csere után derült ki, hogy eddig sem egy eredeti darab látta el a feladatát hanem valamilyen sanszosan olcsó, kelet-európai márka átalakított gumibakja. – Nem tudnám megmondani honnan származhat, de aki felismeri a képek alapján nyugodtan írja meg.
Meglehetősen jól funkcionált mielőtt elolvadt az olajfürdőtől.

Még nyárról egy kép.
Jól látszik az új gumiabroncs mérete a 255/70-es (ezen már a krómozott kerékcsavarokkal).
Lejjebb egy régebbi kép az eredeti, átszerelt kerekekkel 255/60, még a színterezés előtti időből és a szembe szomszéd akkor még kisebb vegetációjával és a Photoshop-pal átrakott oldalsó irányjelzővel.