Elérkezett a pillanat, amikor a műszerfalat is kezelésbe kellett vennem.
Kívülről és belülről is rendesen kitakarítva, lemosva várja a beépítést.

Persze volt pár alkatrész, amit nem volt lelkiismeretem ugyan úgy visszaszerelni, hogy nem javítok az állapotukon. Sokszor alig vagy egyáltalán nem látszó részeket tisztítottam le a felületi rozsdától és gondos előkezelés után fényeztem.

A műszerfal tartó konzol egy olyan darab, ami nem látszik, de szépen megtisztítva sokkal bizalomkeltőbb. Ezeket az alkatrészeket nem festettem, hanem csak lakkoztam, hogy ellenálóvá tegyem az oxidációval szemben.

Menet közben állandó feladat, hogy eldöntsem melyik alkatrészt érdemes használnom, felújítanom, amikor több ugyan olyan darab is a rendelkezésemre áll.

A műszerfal behelyezése nem kis feladat. A csatlakozók, bovdenek, stb. elhelyezése, hogy minden ott legyen ahol kell és még illeszkedjen is minden mindennel pontosan, két emberes feladat. Már előre félek, hogy miután mindet rögzítettem, mit felejtettem el és mihez kell majd újra lebontanom az egészet.

Nehezítés képpen van még aki nagyon szeretne már utazni az autóban…
Persze ő nem figyel a kikészített alkatrészekre és csavarokra, de legalább már a sajátjának érzi.

Természetesen a műszerfaltartó konzol is felújításra került.
Néha a rendelkezésre álló darabokból nehéz eldönteni, melyiknek is fogjunk neki.

Az új rendszámtábla tartó konzol tervezése -mert jobbat szeretnék, mint az eredeti nagy és nehéz tartó. A felfogatási pontok átrajzolása után, kartonpapírból készítek sablont, ami alapján le lehet gyártani a kívánt alkatrészt.
A rendszámtábla világítás már egy modernebb LED-es fényforrás lesz, így egy teljesen másmilyen konzolt kellett terveznem, mint ahogyan régen azt a Daihatsu mérnökei elképzelték.
Kívülről megmarad a jellegzetes műanyag forma, de még a rögzítési pontok is megváltoznak.

Azért, hogy valami láthatóbb dolgot is csináljak, újrafújtam az ajtópanelekben a Rainbow középsugárzó védőrácsát. Természetesen ezt is a megszokott matt fekete színt kapta.

Ez a vasárnap sem telt el tétlenül. Bár nagyon nagy a meleg, a lelkesedésem nem csökkent.
Az autó eéőző életében az olajos légszűrő és a hűtőrendszer módosítása miatt pár dolgot átalakítottam, így le kellett gyártanom a légcsövet tartó kis konzolt is.
Erről a konzolról már írtam korábban. Most az autó fényére fújva és lakkozva még egy kis polifoam csík is került a karosszériával érintkező részre, nehogy sérüljön az autó.

• 

Az autóba szintén -még régen- beszereltem egy marhabőgés kürtöt, aminek mechanikus működtetéséhez egy bovden szükséges. Ez eddig a műszerfal alatt volt elhelyezve, kissé szerencsétlen és nem is túl szép módon. Most tervbe vettem, hogy a kamionok módjára a vezetőülésnél a „majrévas” rögzítési pontjait fogom felhasználni egy korrektebb szerkezethez.
ennek értelmében kialakítottam egy kis nyílást, hogy az A oszlopban fel tudjam vezetni a motortérből áthozott bovdent. Természetesen, ebben az esetben is nyílás kialakítását követően színre fújtam a munkaterületet, hogy elkerüljem a későbbi rozsdásodás megindulását.