Elérkezett a pillanat, amikor a műszerfalat is kezelésbe kellett vennem.
Kívülről és belülről is rendesen kitakarítva, lemosva várja a beépítést.

Persze volt pár alkatrész, amit nem volt lelkiismeretem ugyan úgy visszaszerelni, hogy nem javítok az állapotukon. Sokszor alig vagy egyáltalán nem látszó részeket tisztítottam le a felületi rozsdától és gondos előkezelés után fényeztem.

A műszerfal tartó konzol egy olyan darab, ami nem látszik, de szépen megtisztítva sokkal bizalomkeltőbb. Ezeket az alkatrészeket nem festettem, hanem csak lakkoztam, hogy ellenálóvá tegyem az oxidációval szemben.

Menet közben állandó feladat, hogy eldöntsem melyik alkatrészt érdemes használnom, felújítanom, amikor több ugyan olyan darab is a rendelkezésemre áll.

A műszerfal behelyezése nem kis feladat. A csatlakozók, bovdenek, stb. elhelyezése, hogy minden ott legyen ahol kell és még illeszkedjen is minden mindennel pontosan, két emberes feladat. Már előre félek, hogy miután mindet rögzítettem, mit felejtettem el és mihez kell majd újra lebontanom az egészet.

Nehezítés képpen van még aki nagyon szeretne már utazni az autóban…
Persze ő nem figyel a kikészített alkatrészekre és csavarokra, de legalább már a sajátjának érzi.

Természetesen a műszerfaltartó konzol is felújításra került.
Néha a rendelkezésre álló darabokból nehéz eldönteni, melyiknek is fogjunk neki.

Az új rendszámtábla tartó konzol tervezése -mert jobbat szeretnék, mint az eredeti nagy és nehéz tartó. A felfogatási pontok átrajzolása után, kartonpapírból készítek sablont, ami alapján le lehet gyártani a kívánt alkatrészt.
A rendszámtábla világítás már egy modernebb LED-es fényforrás lesz, így egy teljesen másmilyen konzolt kellett terveznem, mint ahogyan régen azt a Daihatsu mérnökei elképzelték.
Kívülről megmarad a jellegzetes műanyag forma, de még a rögzítési pontok is megváltoznak.

Azért, hogy valami láthatóbb dolgot is csináljak, újrafújtam az ajtópanelekben a Rainbow középsugárzó védőrácsát. Természetesen ezt is a megszokott matt fekete színt kapta.

Ez a vasárnap sem telt el tétlenül. Bár nagyon nagy a meleg, a lelkesedésem nem csökkent.
Az autó eéőző életében az olajos légszűrő és a hűtőrendszer módosítása miatt pár dolgot átalakítottam, így le kellett gyártanom a légcsövet tartó kis konzolt is.
Erről a konzolról már írtam korábban. Most az autó fényére fújva és lakkozva még egy kis polifoam csík is került a karosszériával érintkező részre, nehogy sérüljön az autó.

Az autóba szintén -még régen- beszereltem egy marhabőgés kürtöt, aminek mechanikus működtetéséhez egy bovden szükséges. Ez eddig a műszerfal alatt volt elhelyezve, kissé szerencsétlen és nem is túl szép módon. Most tervbe vettem, hogy a kamionok módjára a vezetőülésnél a „majrévas” rögzítési pontjait fogom felhasználni egy korrektebb szerkezethez.
ennek értelmében kialakítottam egy kis nyílást, hogy az A oszlopban fel tudjam vezetni a motortérből áthozott bovdent. Természetesen, ebben az esetben is nyílás kialakítását követően színre fújtam a munkaterületet, hogy elkerüljem a későbbi rozsdásodás megindulását.

A hét végén nem sikerült befejeznem amit elterveztem, így kedden megint nekiálltam a kárpitozásnak. Ezúttal sikerült is befejeznem a hátsó részt.
A nehézséget a rétegelt lemez pontos méretre csiszolása után a rögzítéshez használt lyukak kialakítása okozta. A feladatot egy mértre vágott kb. 200g -os, keményebb papírral oldottam meg, amit sablonként használtam fel a lyukak pontos helyének megállapításához.
Később ezeket a lyukakat használtam fel a rétegelt lemez kifúrásakor.
Amikor minden stimmelt ragasztóspray-el rögzítettem a kárpitot.

A hűtővel párhuzamosan halad a légszűrő csöve, miután a hűtést átalakítottam, ezt egy kis konzol tartja a helyén. Most ezt is lecserélem egy igényesebb és színre fújt változatra.
Ezt a konzolt is lehajlítottam, lecsiszoltam és lealapoztam, hogy a fényezőtől kapott és egy spray-be töltött javítófestékkel a karosszéria színére tudjam festeni.

Kitört a nyár és megint nagyon hiányzik a nyitott tetős, zenés autózás.

Már megint régóta nem írtam, de pár hete megint nekiestem az autónak.
A télen elkészült a relésort tartó konzol és a kapcsolósor is az autórádió alá.
Az előző nagyon szép lett, de a második nem lett pontos, így újra kell gyártani
A relésort viszont elkezdtem bekötni egy 8 eres kábellel a műszerfal alatti kopácsolósorhoz,
illetve már bekötöttem az elektromos hűtőventilátor áramköreit (relével, biztosítékkal, stb.)

A kárpitozás is halad. Az eredeti furnérlemezes megoldás helyett egy 3mm vastag rétegelt lemez fogja képezni a kárpit alapját. A kárpit egy sötétszürke, steppelt spéci anyag, kifejezetten ilyesmire gyártva.
A méretre vágott, kifurkált és a pára miatt lakkozott rétegelt lemezre ragasztóspray-el rögzítettem a kárpitanyagot, amit a gyáritól vastagabb mérete miatt bontható patentekkel fogok rögzíteni a karosszéria eredetileg is erre a célra szánt lyukaiba.

Még 2020 telén fóliáztattam a hátsó ablakokat. Most összeraktam.
A teljesen szétszedett és átfényezett hátsó fix tetőbe visszakerültek a fóliával sötétíttet üvegek.
Természetesen a nyitószerkezet elemei és a csavarok is újra lettek festve.
Szerintem jól megy az autó új színösszeállításához a sötétebb üveg.

Már ugyan februárban de már egy jóideje áll az autó felújítás. Hideg is van, meg mostanában mással voltam elfoglalva. Persze most is gyakran jár az agyam a tennivalókon.
Nagyon szeretném az autót használni nyitott tetővel. Már tavaly is nagyon hiányzott az érzés, úgyhogy amint lehet megpróbálom gyorsan összerakni az egészet és levizsgáztatni.
Addig is -főleg az internet előtt- nézelődöm, gyűjtöm az ötleteket és persze készülnek a különböző fémből készült konzolok. A relé-sor és a rádió alatti kapcsolósor is.
Jó lenne egy normális szélesítést is szerezni a gépsárkányra, de eddig csak Indonéziában találtam ilyesmit. Amennyiben esetleg olvasna valaki onnan, kérem keressen meg…. 🙂

Addig is itt egy kis Facebook post, hogyan ment meg egy Feroza egy modernebb Landrovert. 🙂

https://fb.watch/3Z4xIR3SGs/

Most, hogy ilyen hideg az idő, inkább tervezgetéssel foglalkozom.
Persze az egyedi kiegészítők gyártása is folyamatban van, de sokat gondolkozom a kárpitozáson is.
Már megvannak a kissé korhadt régi pozdorja lemezek helyett felhasználandó vékony rétegelt lemezek. Ezeket méretre szabva és lakkozva, hogy ellenálljanak a nedvességnek, párának fogom bekárpitozni egy sötétszürke kárpitszövettel. Persze pontosan ki kell szabni és előre elkészíteni pl. a hangszóró és a bontóbó szerzett csomagtér-világítás helyét.
Mivel a lap vastagabb mint az eredeti és nem szeretném a praktikus, de nem szép csavarozással rögzíteni, azon gondolkozom, hogy fekete színű, bontható patentokat fogok használni. .Majd meglátjuk.
A napfénytető kárpitja már jóval macerásabb. Itt varrni is kell, így szerintem ezt a feladatot profi kárpitosra bízom. Még nem tudom, de talán az ajtókárpitokat is érdemes lenne újragondolni, készíteni, ha már minden más új külsőt ölt….

Közben a Tokyo Auto Salon virtuálisan megrendezett eseményén bemutatták pár új Daihatsu modellt. Persze főleg kisméretű autókról van szó, de az érdekes koncepciókra mindenképpen érdemes ránézni.

Link:

Kezdenek hidegek lenni a napok. Ilyenkor az embernek mindentől elmegy a kedve, -az enyém legalább is biztosan- beleértve az egyébként jóleső érzésként és kikapcsolódáskén végzett autószerelést.
Persze a dolognak haladnia kell, mert szorít az idő és a vágy, hogy mielőbb begurulhasson egy vizsgáztatóhelyre.
Így kompromisszumos megoldásként rászántam magam, hogy nem bújok „játszóruhába”, hanem a már régóta halogatott tervezést rajzolgatást választom a nap kihívásának.
Több legyártandó dologra is szükség van, amik pontos tervezést, méretezést kívánnak.
Ilyen például az egyébként ormótlan rendszámtábla tartó és világítás kiváltása egy szebb, jobb egyedi tervezésű megoldással. Ebben az esetben meg kell tartanom az eredeti csavaros rögzítési helyeket és a Feroza felirattal ellátott rendszámvilágítás burkolatát.
Az egyszerűbb motortérben elhelyezett relésor felfogató konzol mellett, a nagy kihívást a sebváltó mögötti kacsolósor és autórádió konzol jelentette.
Ez egy feketére eloxált alumíniumlemezből készült konzol lesz, ami a rádiót egy kissé felfelé megdöntve jobb rálátást biztosít a kijelzőre és egyben egy kapcsolósornak is helyet ad.
Ezen a kapcsolósoron szándékszom elhelyezni minden másodlagos rendszer vezérlőgombját.
Többek között a kapcsolhatő vízhűtő, a radaros előriasztás kapcsolója, a ködfényszóró, a fényhíd, a pneumatika és egyéb rendszerek irányítását és visszajelzését.

A méretezés után papírból modelleztem le az alkatrészeket, amit később egy műszaki rajzon pontosítottam. A gyártás elvileg mindenféle lézervágó, maró és hajlító gép segítségével történik, prototípus gyártás keretében, egy erre szakosodott cégnél. -Már most kíváncsi vagyok az eredményre és persze izgulok is, hogy mindent jól terveztem e meg…
…